Magyarországon ismét felütötte fejét a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF). A betegség hazánkban legutóbb 1973-ban fordult elő, ám idén márciusban Győr-Moson-Sopron vármegyében, Kisbajcson újra megjelent a vírus. Rendkívüli fertőzőképessége miatt a hatóságok azonnali intézkedéseket vezettek be a járvány terjedésének megakadályozására. A járványgócot ennek köszönhetően sikerült felszámolni. Jelenleg úgy tudjuk, hazánkban nem regisztráltak újabb gyanús eseteket, de a szigorú ellenőrzések és szűrővizsgálatok az elkövetkező hónapokban még biztosan tovább folytatódnak.
A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül ragályos, vírusos betegség, ami a hasított körmű (párosujjú patás) állatokat (szarvasmarhákat, sertéseket, juhokat és kecskéket, őzeket, szarvasszarvasokat, vaddisznókat stb.) érinti. RSZKF fertőzés következtében az állatok lázas állapotba kerülnek és fájdalmas hólyagok jelennek meg a szájukban, valamint lábvégeken és a tőgybimbón. Az érintett állományok megsemmisítésre kerülnek annak ellenére, hogy a fertőzésben nem pusztul el a teljes állomány. A megbetegedés következtében ugyanis az élelmiszertermelő állatok hozama jelentősen csökken. – A tehén jóval kevesebb tejet ad, a húsmarha izomzata akár egyharmadával csökkenhet, valamint hosszú időre (évekre pl.: bivaly 5 év, szarvasmarha 3,5 év stb.) vírushordozó marad a fertőzött állat. Ugyancsak igaz, hogy létezik vakcina a megbetegedés ellen, de ez nem akadályozza meg a megfertőződést, csak csökkenti a tüneteket, ezzel is nehezítve a diagnosztikai munkát. A járványvédekezésben ott van szerepe a vakcinázásnak, hogy csökken a vírus ürítése az állatokból, de a végén azokat is leölik a mentes országokban. Ez pedig a gazdasági kár jelentős növekedésével jár.
Fontos tényező, hogy a fenti okok összessége miatt létrehozott nemzetközi járványvédelmi szabályozás előírásainak megfelelően a fertőzéssel érintett országok teljes húsexportja ellehetetlenedik. Az exporttilalom és az állatforgalmi korlátozások további beláthatatlan anyagi veszteségeket eredményeznek a gazdálkodók és a húsipar számára, így a védekezés – és kitörés esetén a gyors és szakszerű járványvédelmi intézkedések szigorú végrehajtása – kulcsfontosságú nemcsak az állategészségügy, hanem a nemzetgazdaság szempontjából is.
