A Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet (JKÁSz) szervezésében, az Agrármarketing Centrum (AMC) támogatásával valósult meg a Kiskérődző Szakmai Nap, amely a Karcagi Birkafőző Fesztivál keretében került megrendezésre 2025. június 28-án. Az esemény célja az volt, hogy reflektorfénybe állítsa a magyar juhtartás társadalmi, kulturális és gazdasági jelentőségét, bemutatva annak múltját, jelenét és jövőbeli lehetőségeit.
A szakmai nap három kerekasztal-beszélgetésen keresztül járta körül a juhtartás különböző dimenzióit. A rendezvény méltó példája volt annak, hogy az ágazat nemcsak agrárgazdasági, hanem örökségvédelmi, identitáspolitikai és gasztronómiai szempontból is meghatározó.
I. Kerekasztal: Nemzeti örökségünk a juhtartás – Kultúra, közösség, hagyomány
A nap nyitó szekciójának központi kérdése az volt, hogyan tekinthetünk a juhtartásra nem csupán állattartási formaként, hanem nemzeti örökségként is. A kerekasztal moderátora Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid volt. A beszélgetésben részt vett Hubai Imre, az Agrárminisztérium államtitkára, Ondré Péter, az AMC ügyvezető igazgatója, Prof. Dr. Jávor András, Debreceni Egyetem professor emeritusa, valamint Dr. Nagy Molnár Miklós, a Győrffy István Múzeum igazgatója.
A diskurzus kiemelte a juhtartás ezeréves múltját és annak szerepét a magyar táj és kultúra alakításában. Különös hangsúlyt kapott a rackajuh, mint nemzeti szimbólum, valamint a pásztoréletmódhoz kötődő népművészeti hagyományok – mint a subakészítés, faragás vagy népzene.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a juhászat nemcsak történelmi emlék, hanem élő közösségi hagyomány, amelynek újrapozícionálása – akár a hungarikum-rendszerben, akár a vidéki turizmus keretében – szükséges és időszerű. Különös figyelmet kapott az a gondolat, hogy a juhtartás identitásformáló erőként is értelmezhető, amely összeköti a múltat a jövővel, és hozzájárul a vidéki közösségek megtartó erejéhez.
A közönség körében is élénk érdeklődést váltott ki annak megvitatása, hogyan lehetne a pásztorkultúrát beemelni az oktatásba, közművelődésbe, illetve milyen formában érdemes támogatni az ehhez kapcsolódó közösségi kezdeményezéseket.
II. Kerekasztal: Juhágazati helyzetkép – Termelési realitások és piaci potenciál
A második kerekasztal-beszélgetés a hazai juhágazat gazdasági és szakmai helyzetképét tárta a hallgatóság elé. A beszélgetést ugyancsak Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid moderálta. A panel résztvevői voltak: Holló Mátyás, a Magyar Juhtenyésztők és Kecsketartók Szövetségének elnöke; Minárovics Máté, törzstenyésztő; valamint Nagy József Róbert, a Berettyóvölgyi Kft. ügyvezető igazgatója.
A szakértők közös pontként emelték ki a termelés strukturális nehézségeit: az állomány létszámának stagnálását, az alacsony genetikai potenciált, valamint a technológiai elmaradásokat. A feldolgozottsági szint hiánya, a gyapjú- és juhtej-feldolgozás gyengesége, valamint a szakember-utánpótlás hiánya komoly problémaként került megfogalmazásra.
A beszélgetés pozitív vonulata a piacbővítés lehetőségeiről szólt. Az exportorientált élőállat-kereskedelem mellett megfogalmazódott az igény a hazai fogyasztás élénkítésére – például közétkeztetésbe történő integrálással, gasztronómiai promócióval, tematikus fesztiválokkal. Ugyancsak hangsúlyossá vált a biodiverzitás-megőrző és klímaadaptív legeltetési gyakorlat társadalmi értéke, amely újfajta legitimációt adhat az ágazatnak.
A szereplők elismerték a KAP-támogatások rövid távú fenntartó szerepét, ugyanakkor középtávon strukturális reformokat sürgettek – különösen az oktatás, piacszervezés és tudásátadás területén.
III. Kerekasztal: Ízben az örökség – A birkapörkölt gasztronómiai szerepe
A nap záró beszélgetése a birkapörkölt gasztronómiai és kulturális jelentőségét járta körül. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői voltak idősebb Hubai Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei szervezetének elnöke,0 Asztalos István, az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületének elnöke, valamint Csontos György, a Karcagi Birkafőzők Egyesületének képviselője.
A birkapörköltet mint gasztronómiai örökséget értelmezték, amely túlmutat a puszta ételen: közösségformáló, kulturális identitást erősítő szerepe van, különösen az Alföld juhászati térségeiben. A bográcsozás szertartása, a hagyományos fűszerezés, az idősebb állatok húsából készített ízvilág a magyar konyha sajátos rétegét képezi.
A panelben megvitatásra került, hogy miként lehet a birkapörköltet turisztikai attrakcióvá fejleszteni – például védett receptúrák, főzőversenyek, gasztronómiai tematikus útvonalak révén. Felvetődött az is, hogy a birkahús és az abból készült ételek mennyire tudják megszólítani a modern, fiatal fogyasztókat – és milyen edukációs eszközökkel lehetne a keresletet bővíteni.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a birkapörkölt kulturális újrapozicionálása hozzájárulhat a hazai juhhúsfogyasztás növeléséhez és az ágazat piaci stabilizálásához.
Összegzés és továbblépési javaslatok
A Kiskérődző Szakmai Nap sikeresen járult hozzá ahhoz, hogy a juhtartás témáját komplex módon, több szakterület metszéspontjában vizsgálja. Az esemény bebizonyította, hogy a juh- és kecskeágazat több, mint agrárgazdaság: élő örökség, közösségformáló erő és nemzeti identitás szimbóluma.
A rendezvény legfontosabb tanulságai:
- A juhtartás és pásztorkultúra örökségként való megőrzése nemcsak kulturális, hanem gazdasági és ökológiai szempontból is stratégiai érdek.
- A termelési hatékonyság növelése mellett a gasztronómiai és turisztikai dimenziók tudatos építése is fontos lehetőség.
- Az ágazat hosszú távú fennmaradása csak az oktatás, piacszervezés, közösségépítés és szemléletformálás összehangolt fejlesztésével biztosítható.
A JKÁSz és az AMC közös rendezvénye példaként szolgálhatott a szakmai diskurzust és a kulturális örökség ápolásának összehangolásában. A résztvevők, látogatók és előadók közös tapasztalata egyértelmű: a juhtartás nem múlt, hanem jövő – a hagyomány tükrében.
